A Magyar Állami Népi Együttes produkciójában, melyhez a kodályi életmű szolgál hivatkozási alapul,a korábban színpadra állított műsorokhoz hasonlóan a hagyomány radikális elevenséggel jelenik meg, jelenkorunk kortárs megnyilvánulásaival szimbiózisban.
Egy képzeletbeli közösség életének apró mozzanataiból bontakozik ki a történet, melynek zenei keretét Kodály Zoltán (és kortársa, Bartók Béla) kompozíciói, illetve a zeneszerző által gyűjtött népdalok alkotják. A jelenetek során emberi kapcsolatok kialakulását, azok elvesztését, örömöket és bánatokat, valamint a mindennapok és ünnepek rituáléit követhetjük nyomon.
Gazdagon árnyalt, lírai-asszociatív képek, színpadi történések, a tér és az idősíkok játékosan változó spektrumán keresztül jutunk el a végkifejletig: az emberi lét, az élet diadalának katartikus kinyilatkoztatásáig.
A Tánckánonban olyan ismert és népszerű Kodály-művek idéződnek fel, mint a Háry János, a Hét zongoradarab (Op. 11), a Kilenc zongoradarab (Op. 3) vagy az Esti dal.
Zeneszerzők: Bartók Béla, Kodály Zoltán, Kelemen László, Pál Eszter, Pál István Szalonna, Pál Lajos
Koreográfusok: Fitos Dezső, Kocsis Enikő, Mihályi Gábor, Orza Calin
Jelmeztervező: Szűcs Edit
Látványtervező: Molnár Zsuzsa
Videoanimáció: Soós Andrea
Rendező-koreográfus: Mihályi Gábor
Előadja: a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara
Vendégként közreműködnek: Bősze Tamás, hangfelvételről: Bolya Mátyás, Czébely Beáta
Szólót énekelnek: Brassói-Jőrös Andrea m.v. / Staszny Zsófia m.v., Pál Eszter m.v. / Kubinyi Júlia m.v., Hetényi Milán
Az előadás a Budapesti TavasziFesztivál, a Hagyományok Háza és a Nemzeti Táncszínház közös produkciója.
Az előadásban megjelenő archív képek a Néprajzi Múzeum fotótárának gyűjteményéből származnak. Képválogatás: Csorba Judit Dorottya.
Zenekarvezető: Radics Ferenc
Tánckarvezető: Kökény Richárd
Tánckari asszisztensek: Borbély Beatrix, Jávor Katalin, Ágfalvi György
Művészeti vezető: Pál István Szalonna
Együttesvezető: Mihályi Gábor