Az 1848-as szabadságharcunk eszméi, a forradalom vérbefojtásával immár veszve vannak. Kossuth emigrációban, Batthyányék utolsó szava a vesztőhelyen: Éljen a haza! Az ezt követő, szinte bénító, a társadalom minden rétegét érintő elnyomás elleni tiltakozás szinte egyetlen lehetséges módjává válik a nemzeti költészet, zene, a dal, valamint a paraszti kultúra felé fordulás, s az arra irányuló fokozott figyelem.
A 150 évvel ezelőtt megkötött Kiegyezéssel létrejött az Osztrák- Magyar Monarchia, amely óriási gazdasági fellendülést hozott Magyarország lakosai számára. Hatására alig húsz év múlva, 1896-ban lehetővé vált az Ezeréves Magyarország Millenniumi kiállítás megrendezése az újjáépített Városligetben. Magyarország néprajzi tájai, s azok parasztsága addig soha nem látott lehetőséget kaptak kultúrájuk, életmódjuk bemutatására.
Ennek, a magyarság történelmében fontos időszaknak kívánunk műsorunkkal emléket állítani, a folklór nyelvén.
Forgatókönyvíró, dramaturg: Zs. Vincze Zsuzsa
Zeneszerzők: Rossa László, Szabó Dániel, Szarka Tamás
Zenei szerkesztők: Papp István Gázsa, Szabó Dániel
Látvány: M. Nagy Richárd
Jelmez: Zs. Vincze Zsuzsa
Díszlet: Götz Béla
Koreográfusok: a meghívott együttesek koreográfusai, valamint Sánta Gergő, Zs. Vincze Zsuzsa és Zsuráfszky Zoltán
Közreműködik:
Magyar Nemzeti Táncegyüttes és zenekara
Hosszúhetényi Népi Együttes és a Zengővárkonyi Népi Együttes és zenekara,
Bagi Muharay Elemér Népi Együttes
Söndörgő Együttes (hangfelvételről)
Színművészek: Farkas Dénes, Rátóti Zoltán, Oberfrank Pál (hangfelvételről)
Rendező, koreográfus: Zsuráfszky Zoltán
Fotó: Váradi Levente
