A Mecsek Táncegyüttes, a Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa program Nagykövete 1955 óta működik Pécs városában. Az eltelt hat évtized folyamán a csoport számtalan alkalommal bizonyította elkötelezettségét a magyar kulturális örökség megőrzése és közvetítése terén. A Kárpát-medence tánc- és zenefolklórjának magas színvonalú, korszerű színpadra állításával a Mecsek tíz alkalommal szerzett "Kiváló Együttes" és "Arany" minősítést, s több mint 40 díjat nyert el a hazai szakmai fesztiválokon. A táncosok méltó módon képviselték Magyarországot a határokon kívül is: 70 külföldi vendégszereplésük során Európa számos országában, Közel- és Távol-Keleten, valamint Észak-Amerikában is bemutatták műsorukat.

Művészeti vezető: Molnár János

Mindenkit szeretettel várunk egy nagy közös táncra a Színház térre!

Az Apám ablakából az ég című előadás az élet egyik legfontosabb titkába nyújt betekintést: hogyan igyekszünk férfivá válni, hogyan történik meg mindez küzdelmesen, mégis észrevétlenül. Egy gyerek nézi az apját a biztonságot adó anyai ölelésből – ez a kezdőpont, erről a kedves helyről indul a „táncos kaland”. Ha azt mondjuk: „élet”, mindannyian másra gondolunk, épp úgy, mint amikor azt mondjuk: „apa”. Ezért a mi előadásunk nem több és nem kevesebb, mint hogy – egy visszaemlékezésen keresztül – közös élményként megfogalmazza, hogy végül mind ugyanarra gondoljunk: apánkra. A nő ugyanúgy része történetünknek, mint a férfi – hiszen nincs borsó a héja nélkül, és nem akad levél fa nélkül. Egyszerre kacsintunk a múltba és a jelenbe. Az Apám ablakából az ég sokféle színpadi és hétköznapi eszközzel vezet végig egy képzelt történeten, nemcsak tánccal és zenével, hanem a bábszínház, a film és az élőszó eszközeivel is, járva a számunkra – és a nézők számára – kijelölt úton. Ez nem egy „hagyományos” táncelőadás, sem muzsikájában, sem tánclépéseiben, de minden egyes mozzanata a régi gyökerekből táplálkozik, a múlt őszinte tiszteletével rajzolja meg és ábrázolja – saját dalokkal, mozdulatokkal, sajátos formanyelvvel – egy apa-fíú kapcsolat sokdimenziós érzelmi kötődéseit. A darab egyben köszönet is: hogy elmondhassuk, milyen jó járni elődeink útján, hogy elmesélhessük, milyen hihetetlen nyomokat hagytak maguk után. Az előadásban megfér a fájdalom a szépséggel, a sírás a jókedvvel – ahol elférünk saját magunkkal békében. Egy gyerek nézi az apját, aki egy képre mered épp, ami csak csüng a falon – a képen talán egyikünk, talán másikunk les egy gyereket az ablakon át, aki az apját nézi épp…

Közreműködnek: a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara
Szólót énekelnek: Bognár Szilvia mv./Balogh Melinda mv., Szoboszlai Balázs 
Bábművész: Makra Viktória
Zeneszerző: Szabó Balázs
Koreográfusok: Ágfalvi György, Kökény Richárd, Mihályi Gábor 
Jelmeztervező: Szűcs Edit
Díszlet- és bábtervező: Mátravölgyi Ákos
Kisfilm: Birinyi Tamás (A filmbéli fiú: Ottlik Ádám)

Rendező: Szabó Balázs 

Zenekarvezető: Radics Ferenc 
Tánckarvezető: Kökény Richárd Harangozó-díjas
Tánckari asszisztensek: Borbély Beatrix Harangozó-díjas, Jávor Katalin, Ágfalvi György 
Művészeti vezető: Pál István Szalonna Liszt-díjas

Együttesvezető: Mihályi Gábor Harangozó-díjas Érdemes művész